|
|
Kórházunkról | Névadóink Névadóink
Szent István Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér, Sarolta nevű keresztény leánya volt. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. 
Szent László Az Árpád-kori Magyarország egyik legjelentősebb uralkodója volt, s a második, nagy törvénykező királyaink sorában. Törvényei alapján az ország érdekeit szem előtt tartó, szigorú uralkodó volt, aki a hosszú belháborúk során megrendült országban megszilárdította a királyi hatalmat és a belső rendet. Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá. 
Merényi Gusztáv A budapesti tudomány egyetemen szerzett oklevelet 1920-ban. Hivatásos katonaorvosként a katonai repülés orvosi kérdéseivel foglalkozott. 1931-től számos tanulmánya jelent meg. 1935-től több külföldi tanulmányúton vett részt, melyeken a repülés élettanával foglalkozott. 1936-tól a légierő vezető orvosa volt. A fővárosi műszaki egyetem Aerodinamikai Intézetének együttműködésével, 1938-ban megszervezte az első magassági kísérleti állomást, ahol a gyorsan bekövetkező oxigénhiányhoz való alkalmazkodás kérdéseit vizsgálták. |